A 2011-ben elfogadott új Alaptörvény külön nevesíti, hogy a testi és lelki egészséghez való jog mellett “minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez”. Ezt az ország – többek között – a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével is érvényesíti.
A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK tanácsi irányelv (1989. jún. 12.) képezi a legmagasabb szintű nemzeti munkavédelmi jogszabály, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) alapját, s – többek között – a 89/391/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A munkavédelmi tartalmú – azaz az európai egészségvédelmi és biztonsági szabályozás követelményeit megfogalmazó – uniós irányelvek a keretirányelvhez hasonlóan jogszabályokba kerültek átültetésre. Az uniós szabályozással összhangban Magyarországon is érvényesek a harmonizált szabványok, bár ezek fordítása magyar nyelvre több esetben nem történt meg.
Az egységes munkavédelem Magyarországon is a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi normarendszert foglalja magába Munkaegészségügyi szempontból az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. (Eüt.) és az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvények a munkavégzés során szükséges munkaegészségügyi tevékenység orvos-szakmai céljait és feladatait határozza meg, az Mvt. a munkabiztonsági követelményrendszer mellett a munkaegészségügyi követelmények törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszerét és munkáltatók általi végrehajtási feladatait rögzíti. Mindkét törvény értelmében a munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületét öleli fel. A törvényekhez megfelelő végrehajtási rendeletek tartoznak, melyekben megtalálhatóak a vonatkozó európai irányelvek honosításai.
A munkavédelmi törvény alapelvei:
- tripartit módon meghatározott munkavédelmi követelmények
- a munkáltató objektív felelőssége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért,
- az érdekelt felek együttműködési kötelezettsége,
- a munkáltató döntési szabadsága – a jogszabályok és a szabványok keretein belül,
- a vonatkozó munkáltatói költségek munkavállalókra át nem háríthatósága.
A munkáltató kötelessége, hogy egységes és átfogó megelőzési stratégiát alakítson ki. Rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, ezáltal a veszélyek elkerülésére, illetve keletkezési helyükön való leküzdésére kell törekednie; ideértve a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel, illetve a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest. A munkáltató kötelessége a szabályszerű dokumentálás és a munkavállalók munkavédelmi oktatása.
A törvény hatálya Magyarország területén kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
A munkavédelmi törvény meghatározza
- a munkahely létesítésének követelményeit,
- a munkavédelmi üzembe helyezést,
- a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit,
- a munkafolyamatra, a technológiára és az anyagra vonatkozó követelményeket.
A munkáltató köteles megfelelő körülmények biztosítása mellett az előírt szakképesítéssel rendelkező személy(eke)t alkalmazni, vagy szolgálatot megbízni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében.
Legfontosabb hazai joganyagok:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
- 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben
- 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról.
